Állatkínzás: börtön is járhat érte
Az Országgyűlés nagy többséggel szavazta meg 2004. március 8-án azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az állatkínzás bekerült a büntető törvénykönyvbe. – írja a metropol.hu
Az azóta eltelt évtizedben egyre nő az ilyen ügyekkel kapcsolatos bejelentések száma. Állatkínzásos ügyekben rendőrségi eljárás 2010-ben 1156, 2011-ben 836, 2012-ben 814, 2013-ban pedig 715 esetben indult, 50 százalékuk vádemeléssel zárult.
A megkínzott, bántalmazott állatok többsége házi kedvencként tartott kutya, macska, de sokszor érkezik bejelentés haszonállatok – jellemzően lovak és szarvasmarhák – elhanyagolásáról, éheztetéséről is. A legtöbb állatkínzás bűncselekményt a rendőrség adatai szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (tavaly 103 eset), Pest megyében (70 eset) és a fővárosban (68 eset) követik el. – olvasható a metropol.hu cikkében
Magas a látencia
A rendőrség szerint jóval több állatot kínoznak meg, mint ahány esetről értesülnek.
– Nem feltétlenül azért van több bejelentés, mert növekszik az ilyen bűncselekmények száma. Az emberek érzékenyebben reagálnak, ha állatkínzást tapasztalnak. Az állatvédők is egyre aktívabbak, több szervezet együttműködik a rendőrséggel a kínzásos esetek megelőzésében és felderítésében – mondta Nagy Richárd, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztályának vezetője. A rendőr őrnagy hozzátette: ha valaki állatkínzást észlel, feltétlenül tegyen bejelentést az illetékes jegyzőnél. – A bejelentések egy része nem jut el a bírósági szakaszba, mert a civilek tágabban értelmezik az állatkínzást annál, ahogy a törvényi tényállás rendelkezik. Ezekben az esetekben a rendőrségnek meg kell szüntetnie az eljárást – fűzte hozzá a rendőr őrnagy.
Évi kétszáz jogerős ítélet
A bíróságokon az utóbbi időszakban évente kétszáznál is több embert ítéltek el állatkínzás miatt, a többségre felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, de akadt néhány végrehajtandó ítélet is. Mégis tartja magát az a hiedelem, hogy börtönbe állatkínzásért senkit sem küldenek. – Tény, hogy az első néhány évben viszonylag enyhe büntetések születtek a bíróságokon, az utóbbi időben azonban változott a tendencia – mondta Nagy Richárd.
Ez egy speciális terület
A Fehérkereszt Állatvédő Liga kuratóriumának tagja, Szilágyi István szerint fontos lenne, hogy az ilyen ügyekben eljáró ügyészek és bírák tisztában legyenek ennek a területnek a specialitásával. – Találkozom szigorú ítéletekkel, de sokszor előfordul, hogy bagatell ügyként kezelik az ilyen eseteket. Pedig ha egy elkövető nem kap megfelelő büntetést, az rombolja a morált – vélekedett Szilágyi István, hozzátéve: az USA-ban és Nyugat-Európában kutatások sokasága mutatta ki, hogy az állatkínzók jó része később embertársai ellen is bűncselekményt követ el. Ugyancsak problémának látja a kurátor az ügyek elhúzódását. – Akadnak két év után lezárt esetek, amelyekben a bűnjelként lefoglalt állatok ez idő alatti tartását meg kell oldani, ráadásul ennek a költségét ritkán lehet behajtani attól, akit elítélnek. Ezen változtatni kellene – fűzte hozzá.
Állatkínzás
Ez a fajta bűncselekmény a Btk.-ba a Fadd-Domboriban történt, brutális kutyakínzás nyomán került be. Akkor biztonsági őrök előbb lövöldöztek egy kutyára, majd az egyikük az autója után kötötte és száz méteren keresztül vonszolta az állatot. Azóta sajnos több hasonló kegyetlenséggel elkövetett kínzás történt.
• Kidobta az ötödik emeletről terrierjét egy dajkaként dolgozó nő, miután az megharapta a kislányát. A kutyát el kellett altatni.
• Nyolc hónap börtönre ítéltek márciusban másodfokon egy zalai férfit, akinek Nagykanizsa közelében tartott 51 állata – többek között szürke marhái, mangalicái és kutyái – közül 17 éhségtől hullott el.
• Tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Kalocsai Járásbíróság tavaly egy 25 éves férfit, aki 16 éves társával brutálisan megkínzott egy kutyát Solton.
A Btk. szerint Bűncselekmény követ el, aki:
• gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy azzal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
• elűzi, elhagyja vagy kiteszi gerinces állatát – ez a vétség két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
• az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza – ebben az esetben a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
A cikk teljes terjedélmebn ITT olvasható tovább.
További cikkek a témában:
Állati jogok
(kutyabarát.hu)
