A kanadai legfőbb bíróságra vitte a korábbi pár a perét, mert nem tudtak megállapodni a kutya felügyeletén a szakításkor
Gyakran szembekerül egymással a kutya, mint legjobb barát és a kutya, mint jogi értelemben vett vagyontárgy. Egy kanadai pár képtelen volt megállapodni, hogy szakításukkor kinél maradjon a szeretett állat, így elvitték ügyüket a legfőbb bíróságig. A bírókat megosztotta a kérdés.
A per furcsa módon egy igen csak kutyás hangzású bíróságon: „Newfoundland és Labrador” tartomány bíróságán zajlott. Az ügy megosztotta a perben részt vevő szakembereket. Végül a férfinak ítélték oda a teljes körű felügyeletet, de nem akármilyen indoklással és ellenzéssel.
David Baker és Kelsey Harmina 2014-ben vette kutyáját, Mya-t, egy berni pásztor-uszkár keveréket. Miután a pár szakított egymással, a bíróságok egyre magasabb szintjén küzdöttek kutyájuk felügyeleti jogáért. Első fokon még meglehetősen egyszerű ítélet született: a férfi nyerte el a felügyeleti jogot, mert az ő személyes tulajdonává vált azután, hogy ő fizette a vételárat.
A hölgy fellebbezett, így az ügy feljebb került, ahol az egyik bíró már felhívta a figyelmet arra, hogy az alsóbb szinteken a bíró nem vette figyelembe a kapcsolat teljes összefüggéseit, érzelmi szálait. Első véleménye az volt, hogy megosztott felügyeletre lenne szükség.
Akkor a férfi fellebbezett a döntés ellen, így három különböző bíró vizsgálta meg a helyzetüket, majd végül az a döntés született, hogy mégis a férfi kapja meg a teljes felügyeletet, jól döntött a bíró első fokon.
A fotó illusztráció
– A törvény szemében a kutya a személyes vagyontárgyak egyik darabja. Ez nem azt jelenti, hogy nem fontosak – szerepel a hivatalos ügyiratban Charles White bíró indoklása. – Ez azt jelenti, hogy amikor két ember nem tud megegyezni kutyájuk felügyeletén, akkor nem az a kérdés, hogy kinek van mélyebb kapcsolata a kutyával, vagy ki látja el jobban, hanem az, hogy ki birtokolja. –
A három bíró közül megint nem mindenki értett egyet a döntéssel: egyikük azt javasolta, hogy közös felügyeletet kellene biztosítani, hiszen mindketten kötődnek a kutyához. Lois Hoegg bíró azt mondta, úgy véli, hogy egy kutya tulajdonosának lenni sokkal többet jelent, mint pusztán annak eldöntése, hogy ki fizetett érte.
– A kutya tulajdonjoga bonyolultabb, mint egy autó vagy egy bútor, egy kutya nem elosztható eszköz – írta indoklásában. – A kutyák jellemmel rendelkeznek, részük a szeretet, a lojalitás, az intelligencia, a kommunikáció és a parancsok követése. Mint ilyen, sokan kötődnek kutyáikhoz, és nagy bánatot okoz nekik, ha elveszítik őket. –
Hoegg bíró bevallotta: zavarja az a felfogás, ami szerint a bíróságoknak nem szabadna a kutyák tulajdonjogának tisztázására értékes időt és erőforrásokat fordítania. – Mindig hangsúlyozom az emberek és kutyáik közötti érzelmi kötődést, és azt vallom, hogy a kutyák tulajdonjogi és birtoklási kérdéseinek tisztességes tisztázása sokkal fontosabbnak kellene lennie a felek és a társadalom számára, mint a bútorok vagy néhány dollár kérdése. Nincs olyan elvi ok, ami visszatarthatná az embereket, hogy a bíróság segítségét kérjék kutyájuk ügyében. –
Mi legyen váláskor:
Válás – kinél maradjon a kutya?
Alaszkában mostantól a kutyával is foglalkoznia kell a bíróságnak válás esetén
Melanie Griffith ragaszkodik a kutyákhoz a válás után
(kutyabarát.hu)