Egy iráni állatorvos csak azért áll képviselőnek, hogy kiharcolja országában az állatok jogait
A kóbor kutya helyzet minden országban gondot okoz, de Iránban még ennél is bonyolultabb a helyzet. Az ország nagy része tisztátalan állatként tartja számon a kutyákat, még sétáltatni is tilos őket. Payam Mohebi állatorvos megelégelte a hazájában lévő állapotokat, és jelöltette magát Teherán városi tanácsába, hogy szava legyen megváltoztatni azt.
Dr. Mohebi az egyik székért kampányol a tanács 21 helye közül. Tevékenységével súlyos kockázatot vállal, főleg, hogy kóbor kutyákkal látható együtt a kampány plakátjain. Ő mégis képes feláldozni akár saját biztonságát is, hogy az állatok jogaiért harcoljon, mégpedig ott, ahol legfőképpen tud változást elérni.
„Azért csinálom, hogy az az egy hely a tanácsban az állatokért legyen ott. Szeretjük őket, köztünk élnek, nekik is vannak jogaik” – mondja az állatorvos.
Több mint 8 ezer jelölt pályázik a helyekre, és a nemzeti választásoktól eltérően, ahol csak konzervatívok jutnak át a rostán, a helyi tanácsot a Parlament ellenőrzi, ahol jelenleg a reformisták és a mérsékeltek vannak enyhe többségben.
„A tanult középosztály és a városlakók először szerveződnek és mernek magukra támaszkodni”- magyarázta Farshad Ghorbanpour politikai elemző. – „A városi tanács olyan hely, ahol látni lehet az igazi irániakat, akik megváltoztatják életük színvonalát.”
Mohebi doktor 2002-ben nyitotta meg az első állatorvosi rendelőjét, mára már a 10.-et nyitja, az egyik legnagyobb klinika rendszer a Közel-Keleten. Sokan őrültnek tartják, de ő hisz abban, hogy a változások lassan elérik hazáját. Szerinte az irániak igenis vágynak a házikedvencekre. Az orvos rendszeresen fogad óvodai és iskolai csoportokat a rendelőben, hogy a kicsiknél kezdje az oktatást.
Mára a városban lakóknak már több pénze és több szabadsága van, többen figyelnek oda a szociális jogokra. A fő feladat, hogy a törvényeket hozzá kell igazítani a változó igényekhez.
Jelenleg, aki Iránban nyilvánosan sétáltatja kedvencét, az kockáztatja a letartóztatását, a nyilvános korbácsolást és az állat elpusztítását. Egyedül az őrkutyák tartása engedélyezett, de ők sem mehetnek be a házba. Aki megszegi a törvényeket, annak 2500 dolláros (680 ezer forint) bírság, 60 korbácsütés jár, kedvenceiket pedig elkobozzák és elpusztítják. Ezért leginkább kistestű kutyákat tartanak, akiket könnyebb elrejteni, és legtöbbször éjszaka indulnak sétálni, hogy kerüljék a feltűnést.
„Egy millió kisállat van a városban – mégis mit gondolunk? Hatalmas a szakadék az emberek és a politikusok illetve a törvények között” – mondja Mohebi doktor.
Közösségi oldalain rengetegen támogatják és követik az állatorvost, hiszen kedvenceik biztonságát látják tevékenységében. Az oldalán álló politikusok úgy gondolják, hogy az emberi gondolkodás korlátai az egyetlen vonal, amit át kell lépni, hogy fejlődést tudjanak elérni.
További híreink a térségből:
Irán első menhelye 700 kutyával üzemel
Csernobil kutyái – és a leszármazottak
Tömeges kóborkutya mérgezés ellen tiltakoznak Macedóniában
(Kutyabarát.hu)
