Nagyköveti kutyaszemle
Különleges látogatója volt a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (ROKK) Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központjának: Marie-France André, Belgium magyarországi nagykövete érdeklődött a rendőrségi kutyák és képzésük iránt – számolt be a hírről a Police.hu.
Belga rendőrök gépjárművezetés-technikai továbbképzésére (lásd múlt heti számunkat) látogatott el korábban a nagykövet asszony Nagytéténybe, ahol a tréninget tartó ROKK igazgatója, Dsupin Ottó dandártábornok tett említést a szolgálati ebek képzéséről. Mivel Marie-France André imádja a kutyákat, főleg a német és belga juhászokat, július 27-én ellátogatott a központ dunakeszi telephelyére, ahol Less Ferenc alezredes, főosztályvezető kalauzolta.
A nagykövet meglepődve hallotta, hogy hatszáz rendőrkutya van az országban.
– Milyen területen használják az ebeket? – kérdezte Marie-France André.
– Vannak kábítószer-, robbanóanyag-, személy- és tetemkereső, nyomkövető, valamint járőrkutyáink – adott választ Less Ferenc. – A járőrebeknek komoly bűnmegelőző hatásuk van, területi eloszlásuk is ennek megfelelően változó. Míg Győr-Moson-Sopron megyében mindössze nyolc szolgálati járőrkutya van, addig Szabolcs-Szatmár-Beregben 48.
A zsaruebek természete és öröklött képességei is érdekelték a nagykövetet. A főosztályvezető elmondta, hogy a kölykök vásárlásakor, illetve a tenyésztéskor különös figyelmet fordítanak arra, hogy a négylábú felmenőinek mentalitása a későbbi alkalmazási területnek megfelelő legyen. A keresőkutyáknál a jó szaglás, a járőrebeknél a szükséges agresszió a fontos.
– Hogyan zajlik a szolgálati ebek tréningezése?
– Nem úgy kell elképzelni, mint a katonai kiképzést – magyarázta az alezredes. – Nem a kondíciójukra fordítjuk a hangsúlyt, hanem olyan helyzetekre készítjük fel őket, amikkel a munkájuk során találkozhatnak. Felvisszük őket magas helyekre, sötét helyiségbe, hogy ha ezektől tartanak, le tudják győzni félelmüket a kutyavezetőjük segítségével. Ez általában sikerül, ha mégsem, sajnos alkalmatlannak kell minősíteni a kutyákat.
– Mikor kezdődik a képzésük?
– Egyévesen.
– Olyan későn?
– Inkább korán – felelte Less Ferenc. – Több országban, például Ausztriában ugyanis másfél éves korban kezdenek csak foglalkozni a kutyákkal. A szocializációt persze már hat hónaposan megkezdjük, és játékosan kisebb feladatokra is megtanítjuk őket, de a szó szoros értelmében vett képzést egyévesen kezdik, és három-négy hónapig tart.
Mint kiderült, a nagykövetnek is van egy tíz hónapos német juhászkutyája, egy alapítványon keresztül jutott hozzá.
– Eredetileg Prince-nek hívták, de én mindenképpen magyar nevet szerettem volna neki, ezért végül Királynak kereszteltem el. Nagyon aranyos, érdeklődő kutya, bár eleinte félt feljönni a lépcsőn, de már megbarátkozott vele. Az emberekkel kedves, azonban a többi kutyát megugatja.
A látogatás a kennelek megtekintésével folytatódott. A csaholó négylábúak lenyűgözték Marie-France Andrét. Főleg a három hónapos, játékos, ugrabugráló kölykök és a kilenc hónapos, fegyelmezett növendék kutyák. A kedvencek azonban kétségkívül a háromhetes szőrgombócok voltak, akik álmatagon kémlelték a történéseket és fogadták a simogató kezeket.
– Fantasztikus élmény volt ez a bemutató – mondta a nagykövet. – Mivel imádom a kutyákat, ez a hely nekem maga a paradicsom. Minden elismerésem az itt dolgozóké, mert rendkívüli munkát végeznek!
Ferentzi Tünde
Fotó: Sebestyén Jenő
(kutyabarát.hu)
