A megye egyetlen hangjelzője
Bár a köztudatban leginkább ők szerepelnek, nemcsak a vakok életét tudja megkönnyíteni a segítő eb. A Szekszárdon élő Simonné Váradi Zsuzsanna jeltolmácsnak Odo, a hangjelző kutya segít a mindennapokban.
A hangjelző kutyák különböző módon jelzik a gazda számára mindazokat a fontos hangokat, melyek a normál életvitel során komoly jelentőséggel bírhatnak. Lehetőség szerint folyamatosan a siket vagy nagyothalló gazda közelében vannak, mindig tettre készen. Az ébresztőóra megszólalásakor felkeltik a gazdát, jelzik, ha valaki becsenget a lakásba, ha szól a telefon, ha felsír a kisbaba, ha a sütő időzítője lejár, vagy megszólal a riasztó. Odo a Kutyával az Emberért Alapítvány jóvoltából került Szekszárdra, ő az egyetlen speciális eb, amely vidéken „teljesít szolgálatot”.
Simonné Váradi Zsuzsanna és Odo, a hangjelző kutya (Fotó: Makovics Kornél, forrás: teol.hu)
Azonban a segítő-, terápiás kutyák elfogadása a mindennapi életben – bármenniyre is fucsa – még mindig nem teljes mértékben elfogadott és megbecsült. A portál a következő rossz tapasztalatokat említi:
Néhány éve pert nyert egy vak fiatalember, akit nem engedtek be látótárs kutyájával egy budapesti üzletbe az ezt lehetővé tevő jogszabály ellenére sem. A látótárs kutyával közlekedő Tolna megyei vak embereknek is vannak rossz tapasztalatik. Előfordul, hogy egyesek előszeretettel cukkolják, piszkálják az állatot. Ezzel veszélyeztetik a vak embert, akinek a kutya a szeme, és szó szerint a nem látó ember élete múlik rajta. Ennél rosszabb is történik: vannak, akik belerúgnak az állatba, sőt, tűvel, vagy egyéb hegyes tárggyal szurkálják.
A teljes cikk a Teol.hu oldalán olvasható.
(kutyabarát.hu)
