Így ugat a kutya, ha kikötik
Tudósok kiderítették, hogy a kutyaugatás sokkal több információt tartalmaz, mint hinnénk. Magyar és spanyol kutatók ugyanis kifejlesztettek egy számítógépes programot, amely a csaholásból meg tudja határozni – az eb érzelmei mellett – az állat nemét és életkorát is. A fejlesztés egyszer még talán állatorvosoknak is segíthet a pontosabb diagnózis elkészítésében.
A magyar és spanyol kutatócsoport 8 kutya mintegy 800 ugatását elemezte 6 különböző helyzetben, majd komplex algoritmusokat fejlesztett ki, amelyek a többi között képesek kimutatni a kutya nemét és életkorát.
Pongrácz Péter biológus, az ELTE Etológia Tanszékének adjunktusa és a kutatás vezetője a hirado.hu-nak elmondta: 2001 óta foglalkoznak a kutyák vokalizációjával. A spanyol kutatócsoporttal zajló közös munka előzménye az a magyar kutatás, amely során az ELTE etológusai rájöttek, hogy egy program segítségével fel tudják ismerni a kutyaugatás kontextusát. Ehhez rengeteg kutyahangot rögzítettek a legváltozatosabb szituációban.
A madridi matematikuscsoport pedig azt szerette volna tesztelni, hogy többféle tanuló algoritmusból melyik a leghatékonyabb egy, az eddigieknél még komplexebb, még több információtípusra kiterjedő elemzéshez – mondta el Pongrácz Péter.
Így ugat a kutya, ha kikötik
„Egy ember ugyan jól el tud találni 5-6 szituációt, ehhez azonban kell 15-20 másodperc is, mire rájövünk, a kutyánk vajon miért ugat, mit akar vele kifejezni. Ám ez az eljárás már 1-1 vakkantásból jó találati arányt mutatott” – emelte ki Pongrácz Péter.
Az algoritmusok 29 akusztikus változót mérnek egyszerre, köztük hangerőt, az ugatás hosszát, az ugatás lefutását. Az eddigi eredmények szerint a program 85,13 százaléknyi pontossággal képes volt a kutya nemét meghatározni, 80,25 százalékban pedig eltalálta a kutya korát, vagyis, hogy idős vagy fiatal ebről van-e szó.
Fotó: davenportwrites.com
A vizsgálatok során hat eltérő szituációban rögzítették a kutyák ugatását. Volt olyan helyzet például, hogy a kutyát a gazdája kikötötte a fához, majd elsétált; illetve olyan is, amikor megjelent egy idegen a kertben. Vizsgálták továbbá agresszív, őrző-védő helyzetben is, amikor a kutya pórázon van, valaki pedig a „csibész” szerepében jön felé. Volt továbbá otthoni, séta előtti helyzet is, továbbá labdakérős és játék közbeni szituációt is megfigyelt a csoport.
Pongrácz Péter – Fotó: hirado.hu
Segíthet az állatorvosoknak
A kutatás vezetője azt is elmondta, hogy több ezer vakkantást megcímkézve (például kutyaegyed, szituáció) szerették volna megvizsgálni, hogy vajon képes lehet-e egy számítógép megtanulni e tulajdonságok akusztikai jellemzőit.
A Madridi Műszaki Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói remélik, hogy fejlesztésük egyszer még széles körben alkalmazható lesz.
Pongrácz Péter kiemelte, hogy a jelenlegi ugyan alapkutatás, de szeretnék, ha hasonló eljárásokat az állatorvosi diagnosztika is fel tudna majd használni. „Egyes kutyák bizonyos helyzetekben a szokásosnál többet vokalizálnak, a hangokat elemezve további információkat nyerhetnénk a kutya állapotáról”– mondta a kutató.
A cikk teljes terjedelmében a Híradó.hu oldalán olvasható.
(kutyabarát.hu)