Lang Györgyi egész élete az állatok szeretetéről és védelméről szól

A Pa Dö Dö lányok élete a zenén kívül egy másik világgal is mindig együtt lüktetett. Lang Györgyi éppolyan ismert az állatvédelemben végzett munkájáról, mint énekesi pályáján vagy épp gazdiként. Korábban vele készült beszélgetésünket közöljük le.

 

Kutyája, Teri (alsó kép) mentett kutyus, ahogy előző társa, Klári (jobbra a képen) is. Ahogy Györgyi fogalmazott: ő már csak menhelyről fog örökbe fogadni. Előző kutyájának három év kellett ahhoz, hogy megszokja az érzést: nem kell minden nap attól rettegnie, hogy visszakerül a menhelyre.

Miért döntöttetek úgy Mariannal, hogy az állatvédelem mellett teszitek le a voksotokat?

Miért, kit érdemes az állatokon kívül védeni? Nem tudom, hogy kezdődött, ez csak úgy lett. Annyira evidens volt, hogy nem kezdődött, hanem csak folytatódott. Mi nem csak a nevünket adjuk, mi aktívan dolgozunk, és segítünk, amivel lehet. Az egy százalékunkat is mindig ilyen célra adjuk. Ha lehetőségünk van, elmegyünk jótékonysági fellépésekre, beszélgetésekre is.

Mit gondolsz, az ismert emberek könnyebben érnek el eredményeket az állatvédelem terén?

Sajnos messze nem mindig. Volt olyan kutyás eset vidéken, ahova mi is leutaztunk, de a polgármesteri hivatalban pont úgy nem vettek semmibe minket, mint az állatvédő aktivistákat. Azt látom, hogy azokra az emberekre vagyunk hatással, akik szeretnek bennünket. Ők sokat kérdeznek tőlünk, akár arról, hogy hova adják az egy százalékukat, akár arról érdeklődnek, hogy hol fogadhatnak örökbe kutyát, vagy hogy kisgyerek mellé merjenek-e kutyust vállalni. De úgy gondolom, ha rájuk jó hatással tudunk lenni, az már jó.

Hogyan jellemeznéd a mai magyar állattartást?

Az a baj, hogy egy olyan szemét mentalitás érvényesül ma egész Magyarországon, ahol az emberek egymást lázítják egymás ellen. Úgy gondolom, hogy az állattartás intelligencia függvénye lenne, de sajnos ez nem feltétlenül igaz a való életre. Megmentünk az utcákról kutyákat, de sokszor eszünkbe sem jut, hogy tanyákon, egyéb helyeken rövid láncon sínylődik rengeteg állat, pedig ők még csak nem is gazdátlanok.

A magyar törvénykezésben is óriási hiányosságok vannak. Amilyen a törvénykezésünk, olyan az állattartásunk is. Általánosságban egy szóval tudnám jellemezni a mai itthoni állattartást: gagyi. Természetesen vannak kivételek, becsületes, felelős állattartók, de sajnos a nagy átlag nem ilyen.

 

Ők is igyekeznek tenni valamit:

Both Zoli: a vadállat befogó, akinek a szemében minden állat egyenlő

Keresztes Ildikó mindig is az állatok szerelmese volt

Hazánk hírességei kutyás futással hívták fel a figyelmet a szívférgességre

 

 

(kutyabarát.hu)