„Mennyi egy kutya életének az ára?” – avagy hogyan tárgyiasítja jogrendszerünk az ember legjobb barátját?

„Mennyi egy kutya életének az ára?” – avagy hogyan tárgyiasítja jogrendszerünk az ember legjobb barátját?

2014 JAN 17  |  Hasznos

Minden kutyájára társként tekintő gazda számára tragikus, ha elveszíti szeretett kutyáját, kiváltképp, ha ez egy másik személy tévedéséből, hibájából, vagy akár szándékosan történik. Mostanában sajnos nagyon aktuális a téma. Jogosként feltüntetett vadászati túlkapások miatt lelőtt kutyák tragikus haláleseteiről egyre többet hallunk a médiában.

A korábbi években nem volt általános, hogy ilyen eseteket kártérítési per követett volna. A közelmúltban azonban nemcsak az állatkínzás miatt megtett büntető feljelentések, hanem a kártérítési perek is megszaporodtak az ilyen jellegű ügyekben.

Mennyit ér egy kutya a bírósági perben? Milyen összeget követelhet valaki az elvesztett kutyájáért? Ahány eset, annyiféle válasz adható, de általánosságban a bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy a kutya „értéke”, illetve a gazda anyagi kára (elmaradt haszon, költségek) határozzák meg a megítélt kártérítési összeget. A tárgyalótermekben számít a fajtatisztaság, a versenyeredmény, vagy például, hogy haszonállatról (pl. őrző-védő kutyáról vagy rendőrkutyáról) van szó. Egy többszörösen díjnyertes, pedigrés boxer gazdája például több millió forintos kártérítést követelt egy állatkórháztól, mert állítása szerint a nem megfelelő műtét következtében halt meg kutyája gyomorcsavarodásban. A követelt kártérítési összeget a speciális étkezés, a versenyeztetések költségei és a fedeztetésekből származó bevételek alapján határozta meg a gazda (a per végkimenetele még nem ismert). 

Vannak azonban olyan ügyek is, amelyek el sem jutnak a tárgyalóteremig. 2010-ben viszonylag nagy média nyilvánosságot kapott annak a lövői gazdának az ügye, akinek a kuvaszát vadászok lőtték le, azzal az indokkal, hogy a kutya egy vadat támadott meg. A vadászok állítása azonban hamar megdőlt, hiszen sem „megtámadott” őzbakot nem találtak a környéken, továbbá a kutya szájában nem találtak semmiféle állatszőrt. Valószínűleg a vadászok is rájöhettek, hogy nagyot hibáztak, mert megkeresték a gazdát, és bocsánatot kértek tőle, valamint kártérítést fizettek neki. Itt nem is került sor perre.

Nemcsak kifejezett kártérítési ügyeknél találunk azonban olyan eseteket, ahol egy bizonyos értéket, összeget képviselhet a kutya. Egy hibás teljesítés iránt indított perben a felperes 10.000 Ft-ért vásárolt egy törzskönyvezett német juhászkutyát egy tenyésztőtől. Felek között szerződés is létrejött, melyben a tenyésztő szavatosságot vállalt arra nézve, hogy a kutyánál közepes vagy súlyos diszplázia nem fordulhat elő, illetve ilyen esetben kötelezettséget vállalt a kutya visszavételére, és a vételár visszafizetésére. A kutya még az elvitel napján belázasodott, így új gazdája elvitte orvoshoz, aki a vizsgálattal egyidejűleg röntgenfelvételt is készített, mely alapján bebizonyosodott, hogy közepes fokú diszpláziája van a kutyának. A felperes másnap visszavitte a kutyát a tenyésztőhöz, aki megtagadta a visszavételt, arra hivatkozva, hogy a diszplázia csak a kutya egyéves kora után a kijelölt helyen elvégzett szűrés alapján állapítható meg. A felperes pert indított, mely során szakértői szűrővizsgálatot végeztetett el, ami súlyos csípőízületi diszpláziát mutatott a kutyánál. Ezután a beperelt tenyésztő már nem vitatta a visszafizetési kötelezettségét, de a felperes által kért tartási és egyéb költségek (pl. orvosi költségek) megtérítésétől elzárkózott. A bíróság az alperest a felperes követelésének helyt adva, 59.842 Ft és járulékai (tehát a felmerült többletköltségek: orvosi díj, tartás költsége) megfizetésére kötelezte „hibás teljesítés” miatt, azzal, hogy köteles visszaadni a kutyát a tenyésztőnek (a jogesetünk kapcsán, arról most nem mondanék véleményt, hogyan is tud valaki visszaadni egy közel egy évig nála lévő kutyát).

A fent vázolt esetek kapcsán is felmerülhet a kutyatartókban, az a kérdés, hogy mennyit is ér a kutyám? Kutyatartóként és ügyvédként is kijelenthetem, hogy a jogosulatlanul elpusztított állatok miatt indult kártérítési perekben megítélt összegek (egyáltalán, ha megítél a bíróság valamennyit) köszönő viszonyban sincsenek egy gazda „értékrendjével”. Jogrendszerünk egyfajta tárgyi-értékként tekint a házi kedvencünkre is: nem mindegy, hogy fajtatiszta vagy keverék kutya, egészséges vagy beteg, versenyeket nyert vagy „csak” házőrző volt stb. Ennek erkölcsi értékítéletébe most nem mennék bele, de szerintem jogosan vetődik fel bárkiben a kérdés, hogy Mari néni szeretett keverék kutyája miért is érne kevesebbet, mint egy tenyésztő törzskönyveztetett, versenyeket nyert fajtatiszta kutyája.

 

Sziládi-Kovács Hajnalka


 

További cikkek a témában:

A Frank-hegyi kutyás incidens vizsgálati eredménye,

Kutyát csak pórázon és szájkosárral

Kutyával az erdőben


 

(kutyabarát.hu)

Hozzászólás

Kutyabarát helyeink

Jobb Mint Otthon Kisvendéglő

Jobb Mint Otthon Kisvendéglő

Fressnapf Hungária Kft.

Fressnapf Hungária Kft.

Pasta Manufaktura

Pasta Manufaktura

Dog Life kutyaiskola

Dog Life kutyaiskola